Palóc Folkweave Cultural Days

June 19. 2010

Egy hagyomány újraélesztése

Képriportban számoltunk be a "Palóc szőttes" nevű rendezvénysorozat szécsényi záró eseményéről. Az Ipoly-menti Palócok Térségfejlesztő Egyesületének négy települése, Szécsény, Rimóc, Varsány és Nógrádsipek rendezte a fesztiválokat. Most a népművészeti találkozók ötletgazdájával, Smelkó Istvánnal, a szécsényi Krúdy Gyula Városi Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójával beszélgettünk.

Mint az igazgatótól megtudtuk, volt előzménye a rendezvénynek, még a '80-as években ugyanezzel a névvel, ugyanezek a települések, Nagylóccal kiegészülve évente szerveztek népművészeti találkozót, aztán ez a hagyomány megszakadt a rendszerváltás közeledtével.
− Az egy külön cikk témája lehetne, miért maradt mindez abba - kezdi Smelkó István −, holott (fiatal népművelőként volt módom részt venni a szervezésben) gazdag, izgalmas hagyományőrző rendezvények voltak ezek. Ezért is gondoltuk úgy, hogy újra kellene "szőni" a Palóc szőttest, de már a mai igényeket kielégítve.
− Kik gondolták úgy?
− Elsősorban a Hollókőért Közalapítvány vezetőjével, Sztrémi Zsuzsával vetettük föl, hogy újjá kellene éleszteni a fesztivált, s utána természetesen az érintett önkormányzatok vezetőivel beszéltünk. Nagyon pozitív visszhangra talált a kezdeményezésünk, aztán február környékétől két-három hetente összegyűltünk, mindenki elmondta a véleményét, az ötletét, így alakult ki, hogy milyen főbb célokat szeretnénk megvalósítani programsorozattal, majd a rendezvények végleges terve.
− Melyek voltak ezek a főbb célok?
− Olyan fesztivált akartunk létrehozni, amely a helyi figyelmen túl országos, netán külföldi érdeklődésre is számot tarthat. Egy másik fontos szempont volt, hogy minden település rendezvényének legyen olyan mozzanata, amely ott érvényesül, helyi sajátság. Megvalósult egy másik elgondolásunk is, hogy mindenütt már meglévő eseményekhez kapcsolódjon a rendezvény, így eleve gazdagodtak a néprajzi programok.
− Említene ezek közül néhányat?
− Hollókőn például gyermek néptánc találkozó színesítette a programot, Sipeken pönkösdi királyt választottak, Varsány gasztronómiai fesztivállal állt elő, Rimócon Szvorák Katalin, "A nap megszentelése" című lemezének bemutatóját hallhattuk, Szécsényben pedig a Múzeumok éjszakájával kapcsolódott egybe a fesztivál.
− S mi volt a rendezvényeken közös?
− A települések népi együtteseinek bemutatkozója, a felvonulás a települések tábláival, a kezdő rítus, az örömkalácsba szúrt lagzisbot (ezt egyébként meg is tudom mutatni), a rendezvény köré szerveződő kézművesek, népi-iparművészek standjai, egy-egy kisebb vásár, s persze a jó hangulat. És el ne felejtsem, a mindenütt jelen lévő szakmai zsűri tagjai (Dr. Kapros Márta, néprajzkutató, Kökény Richárd, az Állami Népi Együttes táncosa, F. Tóth Mária, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának főtanácsosa), akik az egyes helyszínek produkcióját értékelték, s az utolsó állomáson, Szécsényben a gálaműsor végeztével kihirdették a nyertest, Varsányt. A következő alkalommal a záró gálát a nyertes település rendezi.
− Jövőre tehát folytatódik a rendezvénysorozat?
− Mindenképp szeretnénk folytatni, a szándék megvan, reméljük a szükséges összeget elő tudjuk teremteni, többek közt a LEADER programon is pályáztunk. Sajnos az elbírálás még nem történt meg, de reméljük jövőre ez már olajozottabban működik majd.
− Mennyibe került a rendezvény?
− Nehéz ezt pontosan megmondani, mert mindenki hozzáadta a magáét. Mint népművelőnek nagyon jó volt azt látnom, hogy közösség formálódott, hogy mennyire segítették egymást az önkormányzatok, a szervezők tárgyi eszközökkel is, meg munkával is, ha szükség volt, lett kölcsönszínpad, zenei erősítő, fuvar, úgyhogy ezek nem terhelték a költséget, amely így körülbelül négy millió forint körül mozog.
− Meg van elégedve?
− A magam részéről igen, épp a héten ülünk össze újra, hogy összegezzük a tanulságokat, s számba vegyük, hogy jövőre mit kellene másképp csinálni. Mindenesetre a szándékaink, hogy szervezzünk egy igényes népművészeti találkozót, ahol bemutatkozhatnak a települések népművészei, alkotói, kézművesei, népzenei csoportjai, másfelől, hogy olyan fesztivált hozzunk létre, amely vendégcsalogató, sikerült. Érkeztek szép számmal az ország más vidékeiről utazók, turisták, de volt olyan is, aki véletlenül ütközött bele a rendezvénybe, s egész napra itt maradt, átszervezte a kirándulását. Igen, úgy gondolom sikerült egy régi fesztivált újjáéleszteni.

Invitation card

Photos

More photos are available on www.szecseny.hu