Szécsény

Az Ipoly folyó teraszán, a Cserhát előreugró dombjai közt található Szécsény, a hangulatos határmenti város. Lakosainak száma 6500 fő a hozzátartozó Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.

Károly Róbert az 1334. május 5-én kiadott oklevélben Szécsényt városi ranggal ruházta fel, a település Buda városával megegyező kiváltságokat kapott. Szécsényhez fűződik a Rákóczi szabadságharc egyik legnagyobb eseménye, az 1705-ös szécsényi országgyűlés, melyen II. Rákóczi Ferencet a rendek Vezérlő fejedelemmé választották. A város gazdag történelmét jelentős műemlékein keresztül ismerheti meg az idelátogató.

A Ferences templom a 14. században épült az 1332-ben a pápától kapott alapító oklevél alapján. Csillagboltozatos sekrestyéje az ország egyik legszebb gótikus terme. A templommal egybeépült a Ferences kolostor, melyben Rákóczi emlékszoba található. A hagyomány szerint ebben lakott az országgyűlés idején a vezérlő fejedelem. Szécsény már a XV. században várral megerősített és városfallal körülvett település volt. A várfal maradványai és a fennmaradt bástyák ma is hűen tanúsítják ezt.

A középkori belső vár köveiből épült 1760 körül a város egyik leglátványosabb épülete, a Forgách-kastély, a magyar vidéki barokk építészet értékes eleme, melyben ma a Kubinyi Ferenc Múzeum működik. A városközpontban áll a város egyik fő jellegzetessége, a szécsényi „ferdetorony”. A hajdan Tűztoronyként működő épület szemmel láthatólag ferde, a II. világháborúban egy bombázás során északi irányban megdőlt. A toronyban a Tűzoltás története” című kiállítás látható.

A felújított történelmi városközpont hangulatos utcáival, tereivel kellemes kikapcsolódást nyújt az idelátogatók számára.